Titkoljuk Együtt!

 Mi a fene történik itt? Az elmúlt hetekben az ügyészség olyan sztahanovista munkatempóba kezdett, hogy hamarosan Lenin rendet kapnak. Már, ha lesz kitől, mert mindenkit lecsuknak.

Városháza iktatórendszere, sokmilliárdos önkormányzati sikerdíjsztori,nyírkátai segélyügy, újabb házkutatások a BKV ügyben, előzetesben a Zrínyi Egyetem rektora, lemondott Telki polgármestere, előzetesbe került 5 magas rangú katonatiszt, házkutatás a Rác fürdő ügyében, stb.

Ez csak egy egyhetes lista, talán nem is teljes. 7 nap, 7 vizsgálat. Mi lehet az oka ennek?

Nekem a BKV botránynál tűnt fel, hogy ezek már Demszky-t is támadják, ami azért szokatlan volt, és tényleg, már vagy 5 ember előzetesben van, a sajtó és az ügyészség is elképesztő mennyiségű adatot talált. Nem értem teljesen. Elképzelhetőnek tartom, hogy a média kezd jobbra igazodni, elképzelhetőnek tartom, hogy az ügyészségnél kevésbé félnek a közelgő választások miatt, elképzelhetőnek tartom, hogy a Fidesz hosszú gyűjtőmunka eredményét adagolja a háttérből, afféle kampányként, sok más elméletet lehet gyártani, de ez így-is úgy-is elképesztő.

Egyrészt tetszik, végre, talán valamennyire rendet raknak, másrészt azért durva, hogy mennyi trágya van a padláson…

aftermodern.hu

 Ez még egy pár éves hír. De hozzám is csak nemrég jutott el, ebből is látszik, mennyire "felfújták".

Az utóbbi négy évben 13,5 milliárd forint folyt át azon az Euro:contact nevű cégen, amely - az osztrák sajtó szerint - Strabag-pénzeket juttatott a magyar politika feketekasszáiba. A "kis" tanácsadó kft. vezetője bejáratos volt a gazdasági minisztériumba, és közös vállalkozást alapított egy Kóka Jánoshoz köthető érdekcsoporttal. Miután a rendszerváltozás óta először nyílik esély arra, hogy lelepleződjön a tiltott pártfinanszírozás módszertana, a lapunk birtokába került Euro:contact-iratokat felkínáljuk a Strabagot érintő vesztegetési ügyekben már fél éve nyomozó hatóságoknak.

A magyar pártok 2006-ban és idén is az osztrák belpolitikai folklór részeként értékelték azokat a bécsi sajtóhíreket, amelyek szerint a mély- és magasépítésben, illetve az útfektetésben jeleskedő Strabag - egyebek mellett - a "kenőpénzek szabad áramoltatásának" köszönheti üzleti sikereit. S valóban: szomszédunknál két éve és most is kampány dúlt (szeptember 28-án előre hozott parlamenti választást rendeztek), a Strabag-bomba aktiválása pedig alighanem a cégbirodalommal szimbiózisban működő Liberális Fórum (LiF) ellehetetlenítését szolgálta. A jelek szerint Ausztria nem következmények nélküli ország; a korrupciós vádakkal illetett Alexander Zach már a voksolás előtti napokban hátrahagyta a LiF elnöki székét, pártja pedig küszöb alatti teljesítménnyel zárta a megmérettetést.

Hiába lett vége az osztrák kampányidőszaknak, a magyar politika sem 2006-ban, sem most nem tért vissza a Strabag-ügy kiértékeléséhez. (Két éve az őszödi beszéd kiszivárgása vonta el a közfigyelmet a témától, ma a megfigyelés-gate uralja a nyilvánosságot). A balos körökben különösen tisztelt Paul Lendvai ennek ellenére azt írta a Der Standardban, hogy az Ausztriában tett feljelentések "Magyarorszá gon is hozzájárulhatnak a jelentős Strabag-megbízások körüli korrupciós botrány rég esedékes leleplezéséhez".

 
A tisztánlátás kedvéért a Heti Válasz beszerezte azt a dokumentumköteget, amelyből szemezgetve az osztrák sajtó kikövetkeztette: a Strabag egy Euro:contact nevű lobbicég közbeiktatásával, "túlfizetésével" teremtett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ-koalíció megkörnyékezéséhez. Kétségtelen: a korábban a túléléséért küzdő Strabag kormányzati akarat nélkül soha nem nyerhetett volna el 360 milliárd forintnyi közpénzt (a 2003-2007-es időszakban).

Miután a Strabag és az Euro:contact illetékesei hol lopottnak, hol hamisítottnak mondták a Profil és a News című magazinokban (részben) bemutatott feljegyzéseket, számlákat, úgy döntöttünk: összevetjük az osztrák csomagban szereplő adatsorokat a budapesti cégbíróságon fellelhető mérlegekkel, pénzügyi jelentésekkel, továbbá azokkal a kimutatásokkal, amelyek más forrásokból jutottak el szerkesztőségünkbe. Megdöbbentő eredményre jutottunk: az Euro:contact Hungary Tanácsadó Kft. - melynek hasonnevű anyavállalatát Bécsben jegyezték be - ránézésre puritán mikrocég. Alapító okirata másfél oldalas, alkalmazottainak száma egy és három fő között mozog. A kft. pénzügyi jelentéseiben külön sorban szerepel az a tény, hogy a társaság bevétele "teljes egészében tanácsadásból és reklámtevékenységből származik". S hogy mekkora ez a bevétel? 2004-2005-ben 4,85 milliárd, 2006-ban több mint 5,3 milliárd, 2007-ben pedig szerény 3,3 milliárd - vagyis az elmúlt négy évben 13,5 milliárd forint. Összehasonlításképpen: a nagyvállalati körben kitűnő referenciákkal rendelkező, több tucat tanácsadóval dolgozó Boston Consulting (Magyarország) évente egymilliárdot tud összekaparni. A közel kétszáz munkatársával a tanácsadói piac mamutcégeként jegyzett - a BKV körüli botrányok nyomán hírhedté vált - AAM Zrt. pedig hat esztendő alatt produkált 13,5 milliárdos árbevételt.

Az első, 2006-os Strabag-botrány kitörésekor az osztrák építővállalat - elhárítandó a burkolt pártfinanszírozás gyanúját - igyekezett magyarázatot adni arra, hogy 2004-2005-ben miért öntött forintmilliárdokat a kicsiny magyarországi lobbicég kasszájába. A hivatalos változat szerint a 15,2 millió eurós jutalékot az M5-ös autópálya körüli bábáskodásért, pontosabban: a "megelőző ötéves időszak alatt végzett tervezői, szakértői és akvizíciós tevékenységért" kapta az Euro:contact. (Emlékezetes: a Medgyessy-kormány 2004-ben döntött úgy, hogy - a pályamatrica egyetemessé tétele érdekében - tulajdonrészt vásárol az M5-öst üzemeltető sztrádacégben, melyben a Strabag meghatározó hányaddal bírt. Emellett az állam vállalta, hogy évente 20 milliárd forintos rendelkezésre állási díjat is fizet az eladónak, s az M5-ös továbbépítésének joga szintén az osztrákokhoz került.)

Egy birtokunkban lévő kimutatás szerint az említett 15,2 millión kívül 2005-ben további 1,7 millió euró érkezett a Strabag egyik magyarországi leányvállalatától az Euro:contacthoz - vagyis akkoriban a kft. szinte teljes bevétele Ausztriából származott. Ha hitelesnek fogadjuk el azt a magyarázatot, hogy a Strabag ötévnyi munkát fizetett ki 2005-ben, akkor már csak egy kérdés marad: hogyan kerülhetett 2006-ban megint 5,3 milliárd, majd tavaly újabb 3,3 milliárd az Euro:contact számlájára? (Nem zárhatjuk ki, hogy az Euro:contact Kft. más nagyvállalatoknak is dolgozott, ám a piac ismerői szerint 1-3 alkalmazottal lehetetlen működtetni egy 3-5 milliárdot hozó, több partnernek lekötelezett tanácsadó céget.)

Miután a valóság feltárásához nem költői felvetéseken keresztül vezet az út, megkerestük az Euro:contact tulajdonos-ügyvezetőjét, Aczél Zoltánt, aki először leszögezte: "nem szoktam nyilatkozni" - majd e-mailben mégis elküldhettük neki "bemelegítő" kérdéseinket. Miután válasz írásban sem érkezett, magunkra maradtunk az osztrák és magyar forrásból származó dokumentumainkkal. Ezekből viszont Aczél nélkül is lekövethető az Ausztriából elutalt pénzek útja: a Strabag többnyire a Bau Holding nevű leányvállalatán (esetleg ez utóbbi cég budapesti "kirendeltségén", a Számító- és Ügyviteli Központ Kft.-n) keresztül fizetett az Euro:contactnak. Aczél innen legalább félmilliárd forintot utalt tovább az apósa, Terner Géza által ellenőrzött érdekeltségekhez, köztük egy Seychelle-szigeteki offshore társasághoz (lásd ábránkat a fentebb). Úgy tudjuk, az após papíron "üzletviteli tanácsadóként" alvállalkozott Aczélnak, ami annyit jelent, hogy egy tanácsadó tanácsadójaként részesült a Strabag pénzeiből. (Volt olyan eset, hogy Terner úgy adta meg számlaszámait az Euro:contactnak "azonnali utalás végett", hogy a mögöttes szerződést még nem írták alá a felek.)




A Strabag-pénzek útja - legális eszközökkel - eddig követhető egy nyomozati jogosítványokkal nem rendelkező hetilap számára. Miután a Központi Nyomozó Főügyészség fél éve vizsgál egy olyan vesztegetési ügyet, amely több szálon érinti a Strabagot, dokumentumaink a továbbiakban - a számlaforgalmi adatokban is kutatni képes - hatóságra tartoznak, ha igényt tart rá. Lapunk azért döntött az irattovábbítás lehetősége mellett, mert a múlt már szolgált egy jó példával az efféle feljegyzések - hovatovább: fecnik - használhatóságával kapcsolatban. Amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) munkatársai 2003-ban benyomultak a Strabag magyarországi igazgatójának irodájába, a jegyzetfüzetében 2002. szeptember 10-i dátummal megtalálták a frissen kiírt sztrádapályázatok eredményére vonatkozó tipposzlopot - ami minden elemében egyezett a két hónappal későbbi tenderbontás adataival. (A GVH azóta jogerősen pert nyert a hat éve kartellező útépítők ellen, az állam pedig keresetet indított az "összebeszélésből" eredő kár megtérítésére.)


 

Új iratcsomónkban azokat a - korábban az érintettek által hamisítványnak nevezett - feljegyzéseket is elhelyeztük, amelyekből süt a jól értesültség, a magyar politikai-gazdasági elit "koordinátáinak" tökéletes ismerete. Az Euro:contact-fejléces papírokon az MSZP-expénztárnok Puch László, az SZDSZ kincstári és székházügyeiben egykor eljáró Matyi László, illetve a volt liberális pártelnök Kuncze Gábor neve is tucatnyiszor feltűnik - nem egy esetben a velük folytatott állítólagos lobbitársalgások helyével és idejével együtt. S hogy ne hagyjunk kétséget az Euro:contact politikai-gazdasági beágyazottságáról, az alábbiakban felsorolásszerűen ismertetjük a cég kapcsolatrendszerét:

• Az Euro:contact két egykori főalakja, Alexander Zach és Aczél Zoltán - a Strabag-vezér Hans Peter Haselsteiner által nyíltan támogatott - osztrák Liberális Fórumban politizál. Zach mára kiszállt a cégből (és mint írtuk, a pártelnöki székből is). Aczél viszont jól kamatoztatja kettős, politikusi és lobbiszakemberi énjét. Noha az osztrák lapok csak a LiF-vezetők 2003-2005-ös üzleti tevékenységét vizsgálták, a valóságban Aczél ezután is tartotta a kapcsolatot Magyarországgal. Utoljára 2007. február 20-án járt "a liberális párt képviselőjeként baráti látogatáson" a sztrádamilliárdokról döntő, még az SZDSZ által vezetetett Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban - legalábbis a beléptető rendszer tanúsága szerint. Hiába kérdeztük, Aczél nem válaszolt a kérdésre, hogy hányszor tárgyalt Strabag-ügyekben Kóka János volt pártelnökkel.

• Aczél Zoltán magyarországi vállalkozásai többnyire a Strabaghoz kötődnek; még az édesapja által vitt családi bútorkereskedés is a Daróci úti Strabag-telephelyre van bejelentve. Aczél egyetlen cégben közösködött "idegen elemekkel": az EuroSax Tanácsadó Kft.-ben. Az Euro:contact itt azzal a Saxum Investments Zrt.-vel állt öszsze, amely 2006-os alapításakor aktív együttműködésben állt a Kóka sógoraként és üzleti mentoraként ismert Lepp Gyulával (Heti Válasz, 2007. július 26.).

• Az Euro:contact-iratcsomóban található feljegyzések egyikén a "szerző" eurómilliók különböző arányú felosztását vezeti le. Az osztrák sajtó szerint részben ez a papiros igazolja (lásd képünket), hogy kenőpénzek kerültek magyar pártokhoz. Egy bizonyos: a lapon minden olyan autópálya-beruházás szerepel (M0, M5, M35, M7, völgyhíd), amelyhez 2005-2006-ig köze volt a Strabagnak. A dokumentum "Vögel" (madarak) és "Blumen" (virágok) elnevezésű sorokba rendezi az átutalt, illetve átutalandó összegeket. Nincs bizonyíték arra, hogy ezek a szavak az SZDSZ és az MSZP jelképeire utalnának. Igaz, az ellenkezőjére sincs.

• Dokumentumainkból felsejlik, hogy a Strabag - az Euro:contacton, illetve alapítványokon keresztül - kapcsolatokat keresett a jobboldallal, s százezer euró erejéig konzervatív rendezvényeket is támogatott (melyeket Lezsák Sándor és Gyürk András neve fémjelzett). Ám nem ezek voltak a Strabag-Euro:contact duó nagypolitikai játszmái. Jövő heti számunkból kiderül például, miért kívánkozott ki 2004-ben Medgyessy Péter szájából, hogy "az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel".

hetivalasz.hu

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs főigazgatója, Szilvásy György felesége újra az állami beszerzések felügyelője lett. A Bajnai-kormány január közepén döntési moratóriumot rendelt el a központi államigazgatási, valamint a költségvetési szerveknél és a vagyonkezelésükbe tartozó gazdasági társaságoknál. Január 20-tól a választásokig csak olyan közbeszerzési eljárást írhatnak ki, amelynek eredményéről a következő kormány megalakulása után döntenek. A beszerzési stop csak kivételes területekre adott kivételt. Csáky Bernadett két hete rövid kitérő után mégis visszatért a kancelláriára.

Csáky Bernadett és Szilvásy György

Csáky tavaly decemberben távozotta Miniszterelnöki Hivatalból, amikor indoklás nélkül lemondott helyettes államtitkári posztjáról. Információink szerint Csákynak újabban kormányfői tanácsadói titulus jár a minisztériumi belső kommunikációban, bár hivatalosan csak főosztályvezető-helyettesi posztot kapott a kancellária jogi és közigazgatási titkárságán. Most is nagy állami közbeszerzési ügyek tartoznak hozzá, és ahogy korábban, most is a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság politikai felügyeletét látja el.

Szilvásy György felesége felmondásakor követően a nyolc hónapos munkaviszony után másfél havi bérének megfelelő végkielégítést kapott.

Hajdu Endrének, Szilvásy régi megbízható káderének rövid időre sem kell otthagynia a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlelesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. vezérigazgatói posztját. Megbízatása ugyan nemrég lejárt, megüresedett helyére a szabályok szerint pályázatot kellett volna kiírni, de a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács január 27-én másként döntött. A moratórium ellenére a 66 éves Hajdu vezérigazgatói tisztségét 2015. március 31-ig meghosszabbították, amihez az MNV Zrt. vagyoni körébe tartozó gazdasági társaságok tisztségviselőre vonatkozó szabályokat is meg kellett változtatni.

A BMSK tisztségviselői kara egyébként elég zárt körből került ki. A felügyelőbizottságában ül többek között az egykori MSZP-s képviselő és baranyai rendőrkapitány, Lusztig Péter, akinek tavaly a Zuschlag-perben is tanúskodnia kellett, valamint Alács Tibor, akit Hajduhoz hasonlóan Szilvásy mozgalmár múltú barátai közé számítanak.Hajdu alapbérét havi 844 ezer forintban állapította meg a tanács. A régi-új vezérigazgató neve a kormányzati negyed projektjének elindulása után került elő, amikor kiderült, hogy Szilvásy György régi KISZ-es bizalmasát helyezte a beruházás irányítói posztjára. A negyed nem épült meg, de az előkészítésre több milliárd forintot elköltöttek.

A kinevezés hátteréről megkérdeztük az MNV Zrt.-t, de egyelőre nem kaptunk választ.

index.hu

Elkészült az orosz katonai doktrína harmadik változata, amit a világhelyzetben bekövetkezett "kardinális változásoknak" megfelelően módosítottak. A dokumentum a nemzetbiztonság szempontjából kritikus helyzetekben nem zárja ki az agresszorra mérendő, megelőző nukleáris csapás lehetőségét.

Dmitrij Medvegyev orosz államfő aláírta az ország új katonai doktrínáját és a nukleáris elrettentés területén 2020-ig követendő állami politika alapjait rögzítő dokumentumot. Erről maga az orosz államfő tájékoztatta pénteken az orosz Nemzetbiztonsági Tanácsot, amelynek állandó tagjaival tanácskozott aznap.

A doktrínában különös figyelmet kelt, hogy fenntartja a megelőző nukleáris csapásmérés lehetőségét abban az esetben, ha veszély fenyegeti az állam létét. Az aláírásról szóló bejelentés kiemelte, hogy az új dokumentum a korábbiakban foglaltakat is tartalmazza, és a folyamatosságot hivatott biztosítani.

Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára azt mondta, a korábbi dokumentumokat a világhelyzetben bekövetkezett "kardinális változásoknak" megfelelően módosították. Jurij Balujevszkij, Patrusev helyettese hangsúlyozta: a dokumentum továbbra is a klasszikus hadászati nukleáris hármasra - a földről, vízről és levegőből indítható  komponensekre - támaszkodik,  mindezeket megőrzi, és fejleszteni szándékozik.

Balujevszkij korábban, még a tervezetet kommentálva kiemelte: az orosz katonapolitika alapját képezi, hogy ne engedjen bekövetkezni fegyveres konfliktust. Leszögezte: Oroszországnak garantálnia kell saját demokratikus fejlődését, és ehhez szüksége van a stabilitás garantálására, a nukleáris fegyverekre, mint a stratégiai elrettentés eszközeire.

Ugyanő január elején rámutatott: a nukleáris fegyverrel de jure vagy de facto rendelkező államok egyike sem zárja ki annak alkalmazását. "Az Egyesült Államoknak például tervei vannak a globális villámszerű csapásra, vagyis a katonai erő, beleértve a nukleáris fegyverek megelőző alkalmazására" - mondta.

Patrusev egy októberben megjelent interjúban már tudtul adta: "a nemzetbiztonság szempontjából kritikus helyzetekben nem zárjuk ki egyebek között az agresszorra mérendő, figyelmeztető (megelőző) nukleáris csapás lehetőségét". Tekintettel arra, hogy a mindenkori helyzetértékelés szubjektív, Patrusev említett interjúját akkor számos szakértő úgy értékelte, hogy Oroszország szabad kezet adott magának a nukleáris fegyverek alkalmazásának kérdésében.

Az új doktrína értelmében Oroszország fenntartja magának a nukleáris fegyverek válaszcsapásra való felhasználásának lehetőségét, ha magát vagy szövetségeseit támadás érné. Az egyik alapvető feladatként a lég- és űrvédelem kiépítését jelöli meg. Tartalmazza azt is, hogy Oroszország katonai kontingenst biztosít a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete közös, gyors mozgatású, valamint békefenntartó erői számára. A dokumentum rámutat, hogy a NATO bővítése és a globális rakétapajzs elemeinek telepítése veszélyezteti Oroszország biztonságát. A további katonai fenyegetések között az Oroszországgal és szövetségeseivel szembeni területi igényeket és a belügyeikbe való beavatkozást is említi, a belső katonai veszélyek közül kiemeli az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására és a szuverenitás aláásására tett kísérleteket. A terrorizmus és a kalózkodás elleni küzdelmet a dokumentum békeidőben a fegyveres erők feladatává teszi.

A most aláírt dokumentum az orosz katonai doktrína harmadik változata: az előzőket 1993-ben és 2000-ban fogadták el.

index.hu